Főoldal
Referenciáink
Cégismertető
Technikai információk
Mennyivel emelkedett idén a gáz ár valójában
Kavitációs kazánokról
A hőszivattyúkról
Az Ionizációs kazánokról
A hőszivattyú előnyei
Hőszivattyúval kapcsolatos kifejezések
A napelemekről
Az inverterekről
Napelem állványokról
A rekuperátorokról
A mennyezetfűtésről
Szolgáltatásaink
Akciók
Karrier
Sitemap
Hírlevél
Usernév:
Jelszó:

A hőszivattyúkról

  • TÉVHITEK

  • Úgy értesült a hőszivattyúk csak fűtésrásegítésként hasznosíthatók?
  • IONKAZÁN vásárlásán gondolkozik, mert azt mondták az olcsóbb és jobb mint a hőszivattyú.
  • Azt halltotta a hőszivattyúk kifizethetetlenül drágák?
  • Ön szerint - 5 C fok alatti hőmérséklet mellett a hőszivattyú képtelen gazdaságosan üzemelni?
  • Nem gondolta, hogy egységnyi bevitt villamosenergiából akár hétszeres hőenergia előállítható?
  • A gépész ismerőse szerint óriási bontási munkálatokkal jár egy hőszivattyú üzembehelyezése?
  • Tervezőmérnök barátja szerint a gázüzemű kazán az egyedüli korszerű megoldás?
  • Tervezőmérnök barátja szerint kötelező kéményt, sőt mi több két kéményt megépítenie?
  • Azt is mondták Önnek ( valahol ), hogy a napenergia még belátható időn belül nem megtérülő befektetés?
  • Azt mondták Önnek, hogy az odaítélés szempontjából bizonytalan végkimenetelű pályázati pénzekre kell éveket várnia ha állami támogatást szeretne igénybe venni? 

Kérdéseire szívesen válaszolunk:

Török Csaba
Műszaki Vezető
20/23 43 664
torok.csaba@napelem-solarkft.hu 


Az EVI típusú levegő hőszivattyúk a levegőből nyerik ki a fűtéshez szükséges energiát. A levegő hőszivattyú működése közben folyamatosan hőt von el a kinti levegőből, majd továbbítja azt az épület belső fűtési rendszeréhez.

geotherm levegos hoszivattyu elonyei Levegő hőszivattyú

A rendszerben zöld minősítést kapott és magas energetikai hozamú hőátadó közeg (R407C) kering, ami garantálja az optimális energiahasznosítást.

25 60 Levegő hőszivattyúA levegős hőszivattyú az EVI (Enhanced Vapour Injection) rendszernek köszönhetően nagyon alacsony (akár -25C°) külső levegő hőmérséklet mellett is képes a fűtéshez szükséges teljesítményt előállítani.

A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy képesmagas hőmérsékletű (akár 60 C°) melegvíz előállításra is, és csatlakoztatható már meglévő beltéri hidraulikus körhöz, legyen az padlófűtés, radiátoros hálózat vagy fan-coil rendszerű fűtés, így házfelújítás esetén megfelelő megoldást nyújthat.

A fentieknek köszönhetően a hőszivattyú megoldás lehet régi épületek fűtéskorszerűsítésekor, hiszen a rendszer egyszerűen illeszthető a már meglévő fűtési rendszerhez, akár nagyobb átalakítások nélkül is.


A h?szivattyúk m?ködési elve

Úgy mutatjuk be a hőszivattyút, hogy szakmai jellegű tudás ne legyen szükséges a megértéséhez.

A kiindulási pontom a víz! Víz borítja földünket 70%-ban. Milyen halmazállapotú a víz?

Erre mindenki rávágná, hogy folyadék, noha alapértelmezésben ez a válasz nem helyes.

A víz halmazállapota, illetve minden anyag állapota attól függ, hogy milyen az anyag, esetünkben a víz: hőmérséklete, nyomása és viszonya a közvetlen érintkezőszomszédos anyaggal:

Tehát a víz halmazállapota változó! Ez a helyes válasz!

A mértékegységeink is különböző kiosztásban mérik, de mi maradunk a mindenki számára ismert Celsius mértékegységnél, mely pontosan a vízre tervezett mértékegység.

0 Celsius fok alatt a víz szilárd, azaz megfagyott. „ne felejtsük el a vas is szilárd, de mégsem "megfagyott”
Ez abból adódik, hogy az emberek bizonyos dolgokat másik dologhoz viszonyítva mérnek.

Ez az emberek esetében a víz hőmérséklete.
A vasra is azt mondjuk, hogy fagyott, ha pl. -15 fok van, noha a vas olvadáspontja rendkívül magas hőmérsékleten van.
A vasnak esetünkben teljesen mindegy hogy -30 vagy +120 Celsius fokos a hőmérséklete mindkét esetben az anyag ugyanolyan szilárd, legfeljebb égési vagy fagyási sérülést okozna.

Ez azért van mert a vasnak nagyon magas az olvadáspontja!

A víz 100 Celsius fokon gőzzé válik! És itt válik érdekessé a dolog, ugyanis az autóinkban a víz néha 100 Celsius fok fölött van (főleg nyáron) és „mégsem forr fel

Ez mitől lehetséges?

A magyarázat egyszerű: A
z anyagok forrás és szilárdulás pontja légköri vagy egyéb külsőnyomásra megváltozik, azaz eltolódik.

Nyomás alatt a víz forráspontja is megemelkedik. Nyomásesés esetén, pl. vákuumban a víz pedig már szobahőmérsékleten is fel tud forrni, ezt a hatást alkalmazzuk a hőszivattyús gázrendszer víztartalmának eltávolításra, mivel a vákuumban a víz felforr, elpárolog!

Ezért lehet például kuktában főzni kevesebb energia ráfordítással, mert az edény belső terében a nyomás jelentősen emelkedik, a víz pedig így nem válik gőzzé, viszont az anyag (étel magasabb hőmérsékleten hamarább megfő)!

Kevesebb energia szükséges a főzés befejezéséhez.

A hőszivattyú alapja az a hűtőgáz vagy hűtőfolyadék, mely segítségével kitermelhetjük az energiát alacsony hőmérsékletűenergiaforrásból, mint például a talaj vagy kút vize, a külső levegő, szennyvíz hulladék hője, stb..
Ez azért lehetséges, mert olvadás utáni forráspontjuk jóval alacsonyabb a környezetünk állandó hőmérsékleténél!

Egyszerűen fogalmazva: Ezek a gázok a téli hidegben is gáz állapotban vannak!

Így ezek az anyagok összenyomhatóak, melyek munkavégzés közben hőt termelnek, illetve a környezetben lévő hőcserélőbe visszakerülve újra gázzá tudnak alakulni, így hőt tudnak felvenni környezetüktől, és képesek leadni egy másik helyen azt.

Ha a folyadékot vagy gázt összenyomjuk, akkor atommagjaik közelebb kerülnek egymáshoz, mely hőemelkedésével jár, a folyamat fordítva is igaz, ha távolabb kerülnek, akkor hőt vonnak el környezetüktől.

Ez a működéshez szükséges anyag tulajdonsága, ettől fog energiát szállítani részünkre a természet.

Egy hőszivattyú a gépészeti eszközével így nyer lakóházunk fűtéséhez energiát.

Azzal hogy összepréseljük a hűtőgázt, felforrósodik.

Ha ezt a hőt elvesszük , azaz elvonjuk az épületben akkor a gáz halmazállapota is megváltozik.

Azért válik folyadékká, mert a nagyobb nyomáson megnövekedik a forráspontja, ráadásul elvesszük a termelt hőt, esetünkben a fűtőtesteken keresztül, így hidegebbé válik, ezért a hűtés miatt és a nyomásemelkedés miatt Folyadékká válik a hűtőgáz. (Magasabb nyomáson, illetve alacsonyabb hőmérsékleten) Ezt a víznél kifejtettem.

A folyadék állapotú gáz, amikor áthalad egy gáznyomást beállító csapon,(capillar szabályozó szelep, vagy automatikus adagoló, (expanziós szelep) ennek a szelepeknek kevesebb az áteresztő képessége mint a kompresszorunk által összenyomott gáz mennyisége), jelentősen veszít a nyomásából, így jelentős hőt von el környezetétől, hogy a cseppfolyós hűtőgáz újra gázzá váljon.

(Amikor egy szódásszifonba patront csavarunk a nagynyomású széndioxid beáramlik a szifonba, miközben a nyomását nagyon gyorsan elveszti.

A hirtelen távolodó CO2 atommagjai távolodásának az eredménye miatt a CO patron szinte azonnal lefagy!

Másik példa: Disznóvágáskor perzseléskor a PB palackot is azért kell langyos vízzel locsolni, mert a nagy gázkiáramlás miatt nagy a hőelvonás, és a Propán-bután gázpalack lehűl, fagyos hőmérsékleten pedig leesik a gáz nyomása, kevés kiáramló gázzal pedig nem lehet perzselni)

Ezt a hőt tudja hőszivattyúnk a gáz mesterséges mozgatásával elvenni a külső levegőből vagy talajból. A mozgatáshoz szükséges energia, pedig jóval kevesebb a termelt elvont energia mennyiségéhez képest!

Ahhoz azonban hogy a gáz dolgozni tudjon kifogástalanul két dolog szükséges:

1. A működéshez szükséges hűtőközegnek a forráspont feletti hőmérséklet, tehát a hőelvétele illetve hozzáadása mindkét oldalon
(fűtő és hűtő) Ettől HŐ szivattyú!

2. És szükséges külső energia a gáz összepréseléshez.(szivattyú, kompresszor) ami általában elektromos energia, de bármilyen eszközzel megoldható lenne, amivel forgási energia kialakítható. (gázmotor, szélkerék, akár vízimalom,stb.)

A hőszivattyú így nyeri ki az energiát!

A fenti ábrán szimbolikus energiafolyamatából látható hogy a hőszivattyú által hasznosult hőenergia hányad részét teszi ki a kompresszor hajtásába befektetett mechanikus munka.
Ezt a hányadost jóságfoknak hívjuk, és a hőszivattyúk jellemzésére használjuk.

Mértékegysége COP , mérési tartománya 280 kelvin fok (7 celsius fok)
A maradék hasznosult energia a környezetből kinyert ingyenes hő energia
.


A COP mint hatásfok mértékegysége

A jóságfok nem százalékos érték ezért nem nevezhetjük hatásfoknak. Minden esetben nagyobb érték mint 1 és a hőszivattyúk egymás közötti értékeléséhez jól használható.

A COP szorzó: az a lényeges mértékegység, mely megmutatja, hogy 1 egység felhasznált energia által hányszor több energiát lehet felhasználni egy ilyen berendezéssel.

Magyarországi gyakorlati tapasztalatunk, hogy ideálisan biztosított (mindenben megfelelően telepített környezetben elhelyezett berendezés) hőszivattyú tényleges használati szorzója 3, 5 COP szorzó, éves viszonylatban!
egyben azt is jelenti hogy 350%-os szinten képes energiát szolgáltatni a felhasznált energiához képest.

A hőszivattyúk jóságfoka elsősorban a műszaki felépítésétől, az alkalmazott anyagoktól, a munkaközegtől és a gyártástechnológiától, azaz magától a gyártótól függ.

Ezen kívül a hőszivattyúk jóságfokát nagymértékben befolyásolja kettő fontos további tényező is.

Annál nagyobb a jóságfok, minél kisebb az áthidalandó hőmérséklet különbség (Δt) tehát a hasznos hőenergia és a környezeti hőenergia közti különbség:

Célszerű tehát minél melegebb környezeti hőforrást (t1). és minél kisebb előremenőhőmérsékletet (te) igénylőfűtési rendszert választani. A HMV levegőkazán pl. 5-6 de akár 7 es COP értékekkel is képes müködni nyáron!

Leggazdaságosabb a padló, mennyezet és falfűtés vagy a fan-col.

A radiátorokkal épített fűtési rendszerek magasabb előremenő hőmérsékletet igényelnek, max. 55 – 60 °C, ezért üzemeltetésük különleges hőszivattyút igényel.


Információ és ajánlatkérés

Török Csaba
Műszaki Vezető
+36 20/23 43 664
torok.csaba@napelem-solarkft.hu 


Midea Blanc 2,6 kW
Midea Blanc 2,6 kW

Q325W Garázstetőre háromszögelve telepített
Q325W Garázstetőre háromszögelve telepített

Kecskemét
Kecskemét

Pellérd 10,26 kWp
Pellérd 10,26 kWp

Tervrajz
Tervrajz

Bátaszék
Bátaszék

e-mail | kezdőlap | hírlevél | szerver elérés